Arról már csak röviden pár gondolat, hogy hogyan is lehet meglévő H-alfa naptávcső apertúráját, felbontását javítani. Sokan csinálják itthon és külföldön is, meglévő Coronado vagy Lunt naptávcsöveket csatlakoztatnak nagyobb refraktorokba, esetleg katadioptrikus távcsövekbe. Utóbbival kapcsolatban vannak fenntartásaim, módon volt megtapasztalni a központi kitakarás káros hatásait H-alfa átépített naptávcsővel kapcsolatosan. úgy gondolom, hogy a legjobb eredményt központi kitakarás nélkül, lencsés távcsövekkel lehet elérni, már ami az öszvér H-alfa naptávcsöveket illeti. Az öszvér jelző alatt értsük azt, hogy egy kisebb apertúrájú gyári H-alfa naptávcsövet szerelünk nagyobb, avagy jóval nagyobb apertúrájú távcsőhöz. Ebben alapvetően nem sok ördöngősség van, el kell távolítani a gyári lencsét - jobb esetben etalon külön van - és megfelelő adapterrel csatolni lehet a nagyobb távcső kihuzat helyére. Sajnos megfelelő méretű szűrőrendszer híján a teljes korong látványáról le kell így mondani, cserében a Napon lévő H-alfa részletek kivirágoznak.

Fel-felébred bennem az igény néha, hogy a 150/1500 (150/1200) távcsövemmel látható Nap morfológiáját még inkább részletesebben, tisztábban láthassam. Első alkalommal a nem régen megrendezett Napészlelők Találkozóján volt alkalmam ugyanazon apertúrájú (Lunt 80) ún. single stack (SS) és double stack (DS) naptávcsőbe nézni. A DS módszer elve nagyjából az, hogy két etalon segítségével keskenyebb PSF alakot kapunk a kiválasztott közép hullámhosszon (CWL), ezáltal egy kontrasztosabb képet kapunk. Ennek vizuális vagy képi látvány előnye annyi, hogy a fotoszféra kevésbé - mondjuk úgy - látszik át a kromoszféra alól, a DS jelentősen javítja a kromoszféra láthatóságát, zavaró és kontrasztcsökkentő fénylés, a fotoszféra fényeit tompítva. A dupla sztekkelésre alkalmas plusz etalonokat lehet gyári megoldásban is kapni. Néhanapján jutott eszembe, hogy a Lunt60 távcsövemhez jól jönne egy ilyen modul, de mind ára, mind pedig kialakítása is riasztó volt. éppen a 60-as apertúra az, ahol a gyártó csak front DS etalont kínál, ez a nagyobb refraktoros összeépítésnél sok korlátot jelent. A 80-as átmérőjű naptávcsőhöz már létezik a DS modul a benne lévő etalon mellé építhetően. így ezt sokáig el is vetettem. Mígnem a fent említett MCSE eseményen belenéztem egy-egy Lunt80-ba, jól látható különbség látszott a SS és a DS között. Készítettem egy előadás anyagot, melyre való felkészülés során jobban beleástam magam a piacon fellelhető Nap H-alfa etalonok működésébe, a kínálatba is. Létezik a Daystar gyártónak egy eléggé kompakt eszköze, a Quark. Az előadás és a találkozó után ugrott be végül is az, hogy ezt miért ne használhatnám DS elrendezésben. Weben keresgélve nem találtam igazán információkat erről a fajta összeépítésről, de többször is végig gondolva a Fabry-Perot etalonok működési elvét, úgy gondoltam, hogy ez működhet. Képtelen voltam elhessegetni a gondolatot, hogy ezt ki ne próbáljam, a régen várt konfiguráció lehetősége volt meg, a nagy, dupla sztekkelt, H-alfa naptávcsőé. Megrendeltem tehát a Quark-ot, legrosszabb esetben, ha nem válna be a Lunt-Quark DS megoldás, valamelyiktől megválok.

Egy hét telt el, mire volt annyi szabadidőm, hogy ki tudjam próbálni az ötletet. Teszt sorozatként indult a fotózás, tehát először a szokott módon kezdtem, a Lunt60 a 150/1200-as refraktorban. Ezután a Quark került a Lunt60 mögé. Még közel sem melegedett a Quark üzemi hőfokra, és alap CWL nem volt meg, már akkor is megdöbbentő különbség látszott élőképeken. A kromoszféra az AR12665 területek körül döbbenetesen kontrasztosan kezdte megmutatni, hogy ez az összeépítés bizony működni fog. Weben olvastam egy próbálkozással kapcsolatban, hogy nagyon levette a Quark a kameránál a fényerőt. Ez valószínűleg csak attól lehetett, hogy a kolléga nem teljesen gondolta végig a működési elveket, és a Lunt blokkszűrője is fényútban maradt. Azt már az éppen csak elindított Quark-al is láttam, hogy nem lesz drasztikus a fényerő vesztés, kb. megegyezett a várt arányokkal. Ez valahol a fél-harmad értéket jelenti. Amikor a Daystar elérte az alap hidrogén CWL-hez tartozó értéket, indítottam is az expókat. Közben végig az élőképet csodálva.

Lunt H-alfa távcső kontra Daystar Quark toldat

Felvetődik a kérdés szerintem azokban, akik esetleg terveznek valami naptávcsövet építeni mostanság, avagy a Nap H-alfa megfigyeléséhez eszközt akarnak választani, vajon akkor egy dedikált és kész H-alfa naptávcső, vagy a Daystar Quark szűrője lenne a kedvezőbb megoldás. A Quark - tegyük hozzá - egy olcsóbb alternatívát kínál jelenleg, amit hozzá kell csak esetleg még venni, az egy sima légréses akromát, ráadásul abból is az olcsóbb, fényerőtlenebb verziók. De ha ez utóbbi már megvan, akkor méginkább igaz az, hogy egy Quark-al jelentősen olcsóbban lehet H-alfa naptávcső élményhez jutni.

Miért is írom, hogy olcsó távcső elég hozzá? Felesleges az ED-k vagy APO-k szintjére fejleszteni ehhez a feladathoz a távcsövet, nem lesznek jelentősen jobbak, mint egy sima Fraunhofer akromát. Vörösben ugyanis, a 650nm-es hullámhossz környékén ahogyan weben a spektrális optikai tulajdonságokat láthatjuk egyes lencséknél, sajnos szinte a szerencsén múlik, hogy manapság egy lencsés bármi komoly nevű optika jó sthrel értéket fog e tudni. A Quark konepciónál ráadásul f20-30 környéki nyílásviszonyt kell távcső oldalon tudni, ezt mindenképpen nyújtással érjük el. Elegendő a szép eredményhez például egy SkyWatcher 80-90-es, sima akromát lencse is.

Másik kérdés a teljes napkorong látványa... Ez egy gyári naptávcsővel evidens hogy megvan, mivel annak optikai méretei a beépített blokkszűrőhöz, az utolsó szűrőhöz, úgy vannak méretezve, hogy belefér a teljes korong mérete. A Quark esetében, mivel erősen kell nyújtani a fényutat, ezt okkulár vagy kamera oldalon fókuszreduktorral kell megoldani, vagy elég kis apertúrát kell használni. egy gyári naptávcsövet ha nagyobb refraktorhoz építünk, le kell mondani a teljes napkorong látványáról, ugyanakkor ha az összeépítést úgy találjuk ki, akkor egyszerűen az a toldatból visszaalakítható gyári állapotába. Quark esetén is megoldható, hogy két olcsóbb távcsövet használjunk, egyiket nagyításhoz, részletek megfigyeléséhez, másikat, még olcsóbbat és kisebbet pedig a teljes napkoronghoz.

A képen látható különbség van, de ezért jegyezzük meg, a Quark is gyönyörű képet ad, szép morfológiát, ha nincs mellette a lenti kép, egy tökéletes Nap részletképet látunk. A Quark esetében egyébként előny, úgy láttam, mintha jobban tűrné a nagyítást. Ha nagyobb refraktorba helyezzük egyik vagy másik megoldást, a Quark-nak nagy az előnye, nem jelentkezik benne a forró terület vinyettje. Ezt kb úgy kell elképzelni, hogy a kép közepén egy korongban a kép minden részen kontrasztos, majd hirtelen felfénylés után a kontraszt szétesik. Ennek nagysága egyébként a H-alfa naptávcső típusától, szűrőinek méretétől, és a használt nagyobb refraktor méretétől függ. Tehát a látómező egy középső részét tudjuk csak felhasználni. A Quark esetében ezt nem tapasztaltam, egyébként ennek oka leginkább a nagy nyújtás körül keresendő.

Ha már így tapasztalat alapján, az összevetések után valaki megkérdez, hogy mely megoldást javaslom beruházni, az ára, illetve jó minősége miatt is egyértelműen a Quark-ra voksolnék. Távcső oldalon ugyan egyes korlátokat figyelembe kell venni, de ezzel a kompromisszummal együtt lehet élni.