-
Csillagda 1 - régebben 458/1900 asztrográffal
- Saját építésű asztrográf, az optikai donor a SkyWatcher Stargate 458 dobson volt.
Fornax 100 - Ursa Minor MC3, 458/1900 newton, 2,5 TS Wynne korrektor, átalakított Atik EFW-3 szűrőváltó, átalakított Starlight Xpress AO aktív optika, Atik 11000 mono CCD, Lodestar X2 átalakított vezetőkamera, egyedi off axis guider. Baader - L,R,G,B,Ha,OIII,SII 50mm, MaximDL, Phd2
Első csillagdám ötlete 2012. novemberében ütött szöget a fejembe, 2012. december utolsó hetében már készen is volt. Az ötlet nagyjából egybeesett a használt Fornax 100 mechanika beszerzésével, ezt a kalibert már nem igazán lehet cipelni, még kert távolságra sem. Egy meglévő melléképületből alakítottam ki a csillagdát, eltolható tetős kivitel.
Műszereket tekintve nagyon sok féle konfiguráció volt már benne. Kezdődött az Orion optics 300/1200 asztrográffal, majd e mellé bekerült a 250/2000 GSO RC is párhuzamosan. Ezután két egyforma méretű 300-as f/4-es gráffal működött, majd ilyenekből egymás mellé szerelve hárommal is. A három 300-as newton távcsöveken voltak saját magam debayerizált mono Canon 600D kamerák, így kedztem el a keskenysávos fotózást, illetve az első LRGB képeket is készíteni. A trinoklinak becézett hármas szett után áttértem a CCD mono kamera használatára, ekkor kicsit tisztítottam a szetten, ismét önállóan, az Orion optics 300-as newton került fel.
Készültek a képek és telt az idő, növekedett az amatőr asztrofotós és észlelő kollégák számára is ismert átmérő mánia faktorom. Mind többet, és mélyebben szerettem volna látni az égbolt csodáit. 2015. Karácsonya környékén, hosszas keresgélés után döntöttem úgy, hogy egy 458/1900mm-es SkyWatcher dobsonből felhasznált optikák köré fogok fotózásra kihegyezett kivitelű, ún. asztrográfot építeni. 2016. márciusára el is készült az áhított nagytávcső, kb. egy hónapot vett igénybe az alkatrészek legyártása, gyártatása, és összeszerelése. Jelenleg ez, a fenti konfiguráció a mélyeges főtávcsövem. Ezt az asztrográfot saját elvárásaimnak megfelelően konstruáltam meg, benne minden olyan általam ezelőtt alkalmazott műszaki megoldással, melyek a pontosságot, a kis karbantartás igényt hozzák előtérbe.
Nagy méretre kattinva jól látszanak a fotós oldal egyes részei. A PC a távcsövön kapott helyet, egy Intel NUC mini PC látható a bal oldalon. Nagy előnye ennek, hogy nem kell a majdnem 3 méteres oszlop tetejéről a sok USB-s eszközt aktív kábelekkel egy lenti PC-hez kötni, tapasztalatom szerint az efféle USB köztes HUB-ok, és az aktív kábelek csak stabilitásbeni problémákat okoznak. Mivel a PC fent van, így elegendő volt egy HDMI kábelen a NUC képét levezetnem. Erre sem lenne feltétlen szükség, ott van a WIFI-s elérés, de lehetnek olyan folyamatok, melyeknél legalább így el kell érni a NUC PC-t. A PC mellett a kihuzat felé egy fehér műanyag dobozban vannak a szükséges adapterek. Egyik ebben a NUC tápja, de itt van külön a kamera és az aktív optikáé is. Szintén tapasztalatom, hogy egyes eszközök nem stabilak, ha közös, pl. 12v-os tápra vannak kötve. A kapcsolóüzemű adapterek között bár van potenciál lebegő feszültség, de mégis a működés így stabil. A kihuzatban pedig jól látszik a kamera, és a kiegészítői.
Ez a távcső akkor lett a szememben készen, mikor sikerült bonyolultabb átalakításokkal, de a korrektor mögötti fényútba zsúfolni egy aktív optikát. Az aktív optika hosszabb fókuszokon szerintem fontos kiegészítő. Hiába OAG-on keresztül vezetünk, a mechanika tehetetlenségéből, korrekciók közötti lengéséből adódóan nem érhető el kívánt pontos vezetés. Az aktív optikával vezetés során a mechanika nem mozdul a korrekciókra, az AO-n belül lévő vastag üvegkorong billegtetésével érjük el a vezetőcsillagra mért korrekciók létrejöttét. A mechanikán keresztüli korrekciór csak akkor van szükség, ha az AO kitért az előre beállított, engedélyezett dőlésszögből, vagy valami miatt nagyobb korrekcióra van szükség. A mechanika, a vezetőkamera, és az AO nagyon jól működtethető Phd2 programmal.
Gyári állapotukban, méreteikben lehetetlen lett volna az aktív optikát a fényútba illeszteni. A TS Wynne korrektor mögött a kamera szenzoráig 71mm áll rendelkezésre, ezen a távolságon belül lehet a kiegészítőkkel mozogni. Az aktív optika, a szűrőváltó, a kamera szenzormélysége, off axis guider és szükséges adapterek távolsága alapesetben több mint 110mm lett volna. Méregetés és tervezés után végül is úgy láttam, hogy egyedül a főkamerát kivéve, egyedi átalakításokkal lehetséges olyan mértékben csökkenteni az elemek fényútját, hogy a kívánt hosszméretben tudjanak működni. Ehhez persze az alkotóelemek házait, burkolatait nagymértékben át kellett alakítani. A rendszer végül is összeállt, megbízhatóan, optikai probléma nélkül működik.
így összerendezve már talán nem is látszik a részletes újratervezés nyoma. A szűrőváltóban éppen volt hely egy kis tükör beépítésre, így az OAG fényútja nullára redukálódott. Ezzel viszont szükségessé vált, hogy az aktív optika házába egészen mélyen benyúljon a vezetőkamera, ehhez a házat is át kellett alakítani, és a vezetőkamera átmérőjét is jelentősen redukálni kellett. Az aktív optikához nem tudtam egyik oldali gyári toldatot sem használni, mindegyik 5mm körüli fényutat venne el még menet átalakító nélkül is, így az egyes alkotórészek közvetlenül össze vannak újonnan kialakított pontokon, belülről csavarozva.Mind optikai teljesítményét, felbontását, kezelhetőségét tekintve ez az a mélyeges fotós távcsövem, mely megépítése után már nem érzem azt, hogy lehetne még nagyobbat, jobbat tervezni a későbbiekben. A külső persze egy dolog, lehetne ez az egész csillivilli ragyogó küllemű is, de számomra fontosabb a képalkotó tudás, a műszerben rejlő lehetőségek. Ha majd egyszer változtatni kell ezen a mélyeges rendszeren, egyedül és elsőként talán a helye, maga a csillagda szurol cserére. Jelenleg a távcső méretei miatt csak a kelő oldali objektumokat, égterületet érem el, mivel nyugati oldalra képtelenség a távcsövet átfordítani. Az év során végig lehet persze pörgetni azokat az objektumokat, melyekre kíváncsi vagyok, keleti oldalról is fotós-észlelve, de a fényszennyet tekintve sem ideális ez a helyzet, illetve érdekes, gyorsabb jelenségekre nem tudok fotózni a nyugati égterületre.
Ezt leszámítva viszont más kompromisszumot nem kell kössek mélyég fotózás szempontjából. Ezt a csillagda szempontjából nagy erénynek, eredménynek tartom. Ez a műszer sokkal jobb égminőséget érdemelne meg, de városi fotós, részletekre és kisebb objektumokra kíváncsi emberként nekem több mint egy megvalósult álom... A távcső bármikor készen áll a bevetésre, hosszú hónapokon át nem kell a kollimációval, egyéb távcső körüli karbantartandó dolgokkal foglalkoznom, elindítás, pozícionálás, és már mehet is az információgyűjtés...