Naptávcsövek - Hidrogén alfa és Kontinuum

Míg a mélyég objektumok világa a nagyon lassú változásokról szól, szinte állóvíz, a Napunk percről percre változó forró katlan. Viszonylag gyorsan mozognak a felületén lévő napfoltok, a protuberanciák és filamentek ettől gyorsabban vándorolnak és változtatják a morfológiájukat.

Még anno életem legelső távcsövéhez, a 130/900-as SkyWatcher newton-hoz kaptam az ajándékok között egy keretbe foglalt gyári napszűrő feltétet, fóliával. Ha jól emlékszem elég sokáig nem került elő, mígnem egyszer – biztosan sok-sok felhős éjszaka volt már – feltettem a távcső elejére, és életemben először láttam meg a saját szememmel a Nap felszínét. Még most is tisztán előttem van az élmény, két kisebb napfolt-csoport volt éppen felénk fordulva. Az okkulárba tekintve teljesen jól érzékelhető volt a Nap gömb alakja. Nagyon örültem a két foltnak, egyszerűek, pontok, de – nem teljesen tudom miért – ezek a pontok nagyon érdekesek. éveken át ezen a távcsövön keresztül nézegettem a Napot. Különösebben nem merültem el a Nap fizikájában és kémiájában, leginkább vizuális élmény volt "csak".

Ha jól emlékszem, valamikor 2013. októberében láttam meg egyik este a makszutov.hu bazárban egy hirdetést, Lunt 60-as H-alfa naptávcső, Pressure Tunerrel, 12mm-es blokkszűrővel. éveken át nézegettem ezeket a H-alfa naptávcsöveket, de annyira borzasztóan magas áruk van, hogy max használtan éri meg, azok között is jobb áron vásárolni egyet. No, hát ilyen volt ez a hirdetett távcső, aznap este máris telefon, azt hiszem másnap már mentem is érte. írtam, hogy sokat nézegettem a H-alfa távcsöveket… Mivel nem néztem a sajátom előtt soha efféle távcsőbe, így csak valamiféle "műszaki has" effektus alapján gondoltam azt, hogy a 60mm-es átmérőnél már nem fogok lejjebb menni, még ha nem is fogom látni a Napot "vörös-szöszösben". Ma már tudom, hogy teljesen jó választás akár vizuális célra, de akár fotózásra is egy Lunt 35-ös.

Az első élmény itt is nyomot ütött maga után. Még mechanikára sem tettem fel, nem volt hozzá prizmasínem sem, de már egy háttámlás széknek támasztva próbáltam célozni a Nap-korongot. Szépen csendben fókuszálgattam, és közben élveztem a látványt. Bevillant: No, ez megérte!

Ahogy most visszanéztem a képeket, majdnem egy egész évig kibírtam, hogy nem alakítottam rajta semmit… Nem is igazán lehet, miért is piszkáltam volna egy ilyen precíz, nem mellékesen még jól is működő eszközt. 2014. októberében bevillant egy ötlet, mi lenne ha összeházasítanám a 60mm-es Lunt H-alfa naptávcsövet egy sokkal nagyobb lencséssel. Elkezdtem a használt piacon nézelődni, elég gyorsan meg is találtam az alkalmas donort, 150/1500mm-es Fraunhofer refraktor. Több helyen is olvastam, hogy – általában – Coronado PST naptávcsöveket szerelnek a nagyobb refraktorok kihuzataiba, így növelve meg az elérhető felbontást, nagyítást. Emlékeztem még Takács Andris nagy naptávcsövének fodros képeire; na egyértelmű, hogy én efféléket látni akarok…

Adódott egy kis átmeneti zavar, a Lunt 60-as modelljében az ERF (energy rejection filter) nem a frontlencsére (60/560mm) van gőzölve, hanem az etalon előtt lévő "párhuzamosító lencsetag" első felületére. Vásároltam egy 160mm átmérőjű Baader ERF szűrőt, ez került a 150-es refraktor lencséje elé. Saját foglalatot építettem neki, akkor még nem létezett gyári megoldás. A Lunt-ot megfosztottam a frontlencséjétől, készítettem egy, a fehér tubus fogadására és rögzítésére alkalmas feltétet a refraktorhoz. Nem kellett szerencsére a nagy refi tubusából vágni, és nem kilóméterekre a tubus után lett meg a pozíció.

Vizuálisan az okkulárba (Lunt zoom) tekintve valami eszméletlen kép tárul fel. A protuberanciák szálaikra bomlanak,még a legkisebbek is, a Nap felszínén hatalmas élességgel és kontraszttal büszkén mutagatja magát csillagunk. Nem számítottam ennyire éles képre elsőre.

Az öszvér H-alfa naptávcső nagy előnye – míg el nem felejtem – hogy a toldatból kiszedve, a Lunt 60 eredeti lencséjével továbbra is használható magában is, ha esetleg a teljes korongra kívácsni az észlelő.

Később beszereztem egy külső etalon hangoló Lunt Pressure Tuner névre hallgató eszközt is, ezzel nagyon finoman, és megismételhetően lehet a belső etalont hangolni. Ez a szett alkalmas lett így arra is, hogy a kromoszféra különféle mélységeiben legyen képes látni a műszer. Az ún. Ellerman bombákat szinte csak így lehet megtalálni, észlelni és fotózni.

A hosszabb időt felölelő animációk automatizálása miatt felszereltem egy Hinode termékkel, Solar Guider a neve. ötletes eszköz, a Nap korongjának képére vezethetünk vele.

Egy naptávcső hasznos kiegészítője az univerzumot kémlelő amatőrnek. Egyrészt ezt kivételesen csak nappal lehet végezni – mily meglepő -, másrészt őszi ködös időszakokban a sok-sok éjszakai felhő és ködmentes reménykedés mellett nem kell lemondani az észlelés öröméről.

Jelenleg ez a naptávcső egyik elhúzható tetős csillagdámban van, Daystar Quark etalonnal szerelten a Lunt-al együtt dupla sztekkelten használom H-alfa távcsőként, a kromoszféra megfigyelésére. Kontinuum megfigyeléshez Lacerta Herschell prizmát használok, Baader continuum dupla sztekkelt szűrővel, illetve néha előkerül a szintén Baader dupla sztekkelt K-vonal szűrő is. Így 2021-ben járva lassan, tervezem a 150-es refraktorral a Daystar Quark D-vonal szűrőt is beállítani, használni, majd elválik a Baader szűrők mellett mennyi új morfológiát mutat meg aktív területeken.