• LBN 106

  • 2015. július 10.
  • LBN 106
    Hercules
    Optika:300/1200 Orion Optics asztrográf
    Kamera:StarLight Xpress SX-814 mono CCD
    Szűrők:Baader LRGB
    Egyéb eszközök:Fornax100, StarLight Lodestar X2, ASA 0,73x korrektor, Atik EFW-2
    Készült:2015-06-10
    Helyszín:Kiskunfélegyháza
  • Az LBN rövidítés kiírva “Lynds Bright Nebulae”. Akkor milyen lehet az a sok LDN katalógusbeni köd (Lynds Dark Nebulae) ???…

  • Ismét egy fotótéma, amit a csillagmező alapján tájoltam be a CCD érzékelőjére. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy igen halvány porködöket látunk a képen. Gondolkoztam most, a leírás elkészítésekor, hogy vajon miért is ezt az LDN objektumot választhattam én anno a fotózás éjszakáján. Semmi sem jut eszembe, fogalmam sincs… Még csak az sem ugrik be, hogy hogyan találtam pont ezt a SkySafari képernyőn. Arra viszont tisztán emlékszem, hogy a távcsővel a célterületre állva koordináták alapján mennyire sok időt töltöttem a csillagmező azonosításával. A SkySafari a látszó méretét illetően 30×20 szögperces méretet ír,tehát az én kb. 30 szögperces látómezőmben pontosan középre kellett elhelyeznem. Webről mentettem le képet, ami persze már teljesen más arcot mutat ahhoz képest, amit én a MaximDL-ben látok 2-3 perc expóidő után elkészült zajtengerben, mely alapján kellene komponálni az objektumot. Próbálok az efféle csillagmező azonosításhoz olyan képet keresni, amelyen láthatóan nincs csillagkicsinyítés, mivel ha még a csillagméretek is össze-vissza vannak zagyválva-mosva, soha nem fog az agyam hasonlóságot felfedezni a telefon és a monitor képe között. Ezért is a két éjszakás felvétel sorozat, az elsőnek nagy része a keresgéléssel ment el. Nem értem miért nem kerestem mást :D Annyi viszont szóljon az LBN 106 anyag mellett, nagy kedvencem lett, ezen a sorozaton láttam először kisbolygót ballagni a frame-ek között, szép emlékű “házi felfedezés” volt a (23452) Drew aszteroida (lásd Naprendszer menü).

    Az alapanyag gyűjtéstől csak a feldolgozás volt kacifántosabb. A 31db luminance IDAS szűrős képből sem igazán látszott semmi részlet, tulajdonképpen nem is volt még dolgom efféle objektummal, ahol részletek és különösebb morfológia mentesen, szinte csak a nagy struktúrákat kell kihúzni. Mostani eszemmel biztosan nem 10, hanem 15 perces Luminance képeket csinálnék. Mint ahogy ezt terveztem is, a 300s 2x binnelt színszűrős képekhez (az “észlelés” elején készülnek) 900s 1xbin L képek dukálnának. Az zavart csak meg, hogy az első 900s-es IDAS expónál láttam, hogy messzire elszakadt a BIAS-tól az egész kép, gondoltam akkor viszont kár hosszabbra lőni, elvégre csak a középső, V-alakú részlet a cél. Ezt láttam a webes minta-képen is, melyet ráadásul jobb égrőlfotóztak. Mint ez kiderült feldolgozás során, az egész kép egy nagy por-katyvasz, nem csak a V-alakú, középső por látszik. A halvány részekre a 600s-es, rövidebb expók miatt viszont jóval több foton-zaj került így.

    Nem tudom mi lenne az az expószám, amivel teljesen egzaktul lehetne kihúzni mind a színeket, mind a Luminanciát… Az eredeti RGB kép a Pixinsight színkalibrációja után elég keményen visel egy zöldes színű fátylat. A PI színkalibrációt viszont biztosan jónak gondolom, eddig sok-sok képnél megfelelő és végigvihető fehéregyensúlyt, és hiteles színeket adott, akkor itt is biztosan így volt. Viszont a már végeredmény képen látszik, hogy nem sok “tiszta háttér” van a képen. Éppen ezért gondolom mégis jónak amit utólagosan minimálisan kellett a WB-on korrigálni, a zöldességből tűntettem el, a hisztogram szerint látott görbék alapján. Elképzelhetőnek tartom, hogy ez a porköd inkább színtelen, avagy halvány részei valami alig-alig, de türkizes-zöldes színűek lennének. Lennének, viszont kellett a WB manuális állítás, türkizes-zöldre mégsem lehet kihúzni. Ennek megállapításához viszont közel sincs elég színanyagom, ha meg kellene becsülni, legalább 5-10-szer ennyi RGB fotó kellett volna hozzá. A fényesebb por-részeknél szaturáció emelésnél előkerültek a barnás tónusok, tehát annyira sokat nem tévedhettem az egész képen végrehajtott fehéregyensúly beállítással.

    Csillagszínekre kalibrálás szerint rendben van a kép; referenciaként a balra fent látható legfényesebb csillag (HD 145273), és a kép alsó részén középen egymástól nem messze lévő két fényes csillag (TYC 1516-283-1, TYC 1516-923-1) szolgáltak.

    Igazán monitort próbáló kép, én a kidolgozós laptop képernyőjén sokkal színesebbnek és fényesebbnek látom a képet, mint az ellenőrzésre szolgáló IPS paneles eszközön nézve, melyet ellenőrzésre szoktam használni.

Vissza