Jupiter

A 458-as newton 2. fókuszere bolygó-, Hold-, és Napfotózásra lett előkészítve. A két fókuszert gyorsan, és pontosan tudom váltani, így már nem probléma, hogy át kell állni egy teljesen más felépítésű optikára, ami a kamera oldalt illeti. Kb. 1 perc az átállítás, oda-, és vissza is. Ami a "lucky imaging"-et illeti, már volt tapasztalatom, Nap és Hold fotózásokból. Gondoltam ezt is hasonlóan kell csinálni, hasonló alapelvek mellett. Minél rövidebb expók, minél jobb SNR, minél kevesebb bevitt zaj. Tehát alacsony kamera gain. Az első próbálkozásom április 3-án volt. Tekertem a szűrőket, gondoltam a szokásos LRGB technika majd itt is jó lesz. Látszott némi kollimálási probléma, jobban mondva az, hogy kissé ferdén áll a kihuzatban a kamera oldal, szárnyasak a holdak, de legyintettem rá, elvégre ez csak egy próba. Nyugodt egem volt. A fotózás idején meg sem moccant szinte a látómezőben a bolygó képe, ebből is láttam, hogy igen jól sikerült a mechanika fotografikus módszeres pólusra állítása. Elkezdtem a képek kidolgozását. Titkon – már csak az apertúra miatt is – jó eredményt vártam. Nem így lett, nagyon nem. Nem akartak artifakt mentesen előbújni a részletek, nem viselt a kép nagyítást. Tudtam, hogy az alapanyaggal is baj van. Hallottam már derotálásról és egyéb boszorkányságokról, weben keresgéltem, hogyan is kell Jupitert fotózni. Gyorsan megtaláltam a hibákat. A jó kollimáció eszenciális, gamma korrekciót ki kell kapcsolni, inkább magasabb gain-t kell használni, a lehető legrövidebb expókat elérni. Nos, ezzel én bizony az első anyagomat pont ellentétesen készítettem. Következő alkalom egyből másnap éjszaka volt. A frissen tanult paraméterek használatával rögzítettem a következő videókat, majd jöhetett a derotálgatás, a WinJupos tanulás. Nem lett ez sem az igazi, a kollimációt is tudtam, hogy kezelnem kell, itt kicsi a hibatűrés. A fókuszer befogatás természetesen görbül, behúzott csavaroknál tudtam billegtetni az egész kamera-vonatot. Ezt megoldottam, a SkyWatcher fókuszírozóra menetesen csatlakoztattam a barlow-t, szerencsére az Atik szűrőváltók egyik adaptere ezt lehetővé teszi. Készen állt minden a harmadik éjszakához.

Optikailag minden rendben – legalábbis nagyjából -, a rögzítés receptje megvan. Hosszabb L sorozatot készítettem, kb. 4 perces anyagot, gondoltam, majd derotálom utólag a videót. Az R-G-B szűrős képekre nem is fektettem nagyobb hangsúlyt, elvégre egy jó L réteg alatt ezeknek nem kell annyira pontosnak, jónak lenniük. Nos, ez a "mélyeges szabály" itt nem igaz. Mikor elkészültek a videók, és becsuktam a csillagdát, megláttam egy kis elszúrást: a Firecapture a beállításoknál a Jupiter témában a .ser formátumot bizony átállította a szoftver automatán .avi-ra. Ennek nem örültem annyira, de gondoltam egy következő tesztre ez is jó lesz.

A kidolgozással elég sokat molyoltam, a derotálás során megkapta az L képem a "szokásos" derotálási csíkot, így ezt nem tudtam szépen kihúzni, használni. L képből 30ezer kockát dobtam ki, maradt az RGB anyag. A feldolgozás során ezt is össze kellett ugyebár raknom. Viszont itt spóroltam rögzítésnél, színszűrős képekből csak 4-4ezer frame-em volt összesen. Végül is ebből született meg ez a kép. Az ég minősége még április 3-4-én eléggé konstansan jó volt, persze hogy el kellett romoljon 5-ére… A fenti kép vacak átlátszóság és nyugodtság mellett készült el, vonuló felhők, Jupiter szép udvarral látszóan, alatta kb. 20 fokkal már átláthatatlan por. Egész nap sárgás volt az ég…

Minden munkának viszont egyszer eljön, el kell jöjjön a befejezése, az első Jupiter fotóm most ez lett. Biztosan fogok még sokat próbálkozni, mostmár megvan a közel ideális ég alatti és feldolgozási recept, a kép készítésének éjszakájától pedig átlagban nagyságrenddel jobb egek vannak. Biztosan tudom, hogy lesz még ettől részletesebb, korrektebb Jupiter fotóm is a közeljövőben, de elsőként nekem a bajaival együtt is tetszik.