• IC 2169 - nem egy szép kép, de izgalmas a háttér

  • 2016. november 04.
  • IC 2169
    Monoceros
    Látszó méret:25x20 ívperc
    Távolság:2700 fényév
    Optika:Sigma EX DG 150mm objektív
    Kamera:Canon EOS 100D (FS)
    Szűrők:Astronomik L
    Expóidő:3,5 óra
    Egyéb eszközök:SkyWatcher AZEQ-5, Mgen, 9x50 vezető
    Készült:2016-11-04
    Helyszín:Kiskunfélegyháza
  • A Kúp-köd környékét fotóztam a Quadokli fantázianevű optikával. A négy objektívből kettő mögött L szűrő volt, ezek adják az RGB anyagot, átalakított Canon100D fényképezőgépekkel. A másik két 150-es Sigma objektív mögött H-alfa szűrő volt a fényútban, a monokróm Canon600D képeiből majd elkészül nemsokára a HaRGB verzió az NGC 2264 (Kúp köd) környékéről.  Az RGB anyag kihúzásakor figyeltem fel erre a szép refleksziós ködre. Nem célja a képnek hogy extra-szép legyen, lenti képen látható, hogy a látómező kis részét dolgoztam fel, eleve a felbontás sem lehet 150mm-en komoly. Ez a kép inkább csak afféle kíváncsiságom eredménye, ekkora HII régióban, mint ami az NGC 2264-et veszi körül, érdekesnek találom az efféle refleksziós területeket.  

  • Nem véletlen a reflekszió kékes színe, fényes, jellemzően kékes színű csillagok fényét szórja szét a környékben lévő csillagközi por. Aladin szoftverbe betöltve afféle interkatív módon nézhetünk szét a ködben, környékén. A fényesebb csillagok:

    HD 258749 -  9.9 magnitudó
    HD 258853 -  8.84 magnitudó
    V727 Mon -  kettős változócsillag 7.92, 10.25 magnitudó
    HD 258686 -  kettőscsillag  9.35, 10.82 magnitudó

    A kép színhelyességének ellenőrzésére is nagyon jó ez a szoftver, a kijelölt csillagok nevére kattintva a listázott táblázatban a Simbad portál jelenik meg, melyben máris látható a DSS felvételen annak képe, további adatokkal. További adatok... Ha nagyon perfekcionisták akarunk lenni, és az adott felvételen mindenhol reflekszió és/vagy emisszió van, akkor nehezen állítjuk be a korrekt fehéregyensúlyt. Vagy szemre, más képek alapján, vagy számolgathatunk. A Simbad-on lévő B-V színindexekből RGB értékeket képezhetünk konvertálással, melyek alapján utána a képünket korrigálhatjuk adott csillag vagy csillagok színére. Ha esetleg valakinek ismerősen hangzik a G2V kalibrálás, akkor ennek elve ugyanaz, de nem csak fehér színre, bármely csillagszínre lehet korrigálni. Ugyan szívesen elkalandozok az efféle egzakt meghatározások felé, de igen nyűgös módszer. Adott csillag színt beállítva, az ugyan jó lesz, perfektül jó, viszont azonnal előkerülnek a képen a begyűjtött gradiensek.  Tehát ezektől második lépésben meg kell mindenképp szabadulni, különben érdekes színekben fog pompázni az igen egzaktul kalibrált képünk.

    Ha már elkalandozást említettem, kanyarodjunk vissza a képhez. Az alábbi képen a teljes látómező látható, nagyjából 6x9 fok, téglalappal jelölve a kivágás mértéke.

  • A téglalap jelöli a kidolgozott kép nagyságát.
  • A kidolgozott képet nem kicsinyítettem, ezért is tűnhet első ránézésre talán kissé életlennek. Ennek nem más az oka, mintsem az 1:1 méretű kidolgozás, ehhez viszont nem igazán csináltam megfelelően nagy számú képet. Ilyenkor jut eszembe az, hogy sajnos nem igazán jutok el odáig, hogy az előző este készült képeket egyből akár összerakjam, szétnézzek jobban rajta, hátha van a nagyobb látómezőben érdeke objektum. Ha ezt a refleksziós ködöt anno meglátom, biztosan valamelyik hosszabb fókuszú newton asztrográfomat felé fordítottam volna.

  • A kidolgozás során nem alkalmaztam élesítést. Régebben afféle alapművelet volt nekem például a dekonvolúció. Még a frissen sztekkelt, teljesen lineáris képen ezzel az eljárással jól lehetett élesíteni a részleteket, de hiába a Pixinsight dekonvolúció alapos rejekciója, mégis látszott, vagy mondjuk úgy én láttam a képeken ennek nyomát. Úgy fest változik a fotós ízlése, ennél a képnél is kipróbáltam a megfelelő előkészítés után a PSF alak alapján a dekonvolúciót, de az eredmény inkább így ún. simán tetszett jobban. A dekonvolúció lényegéről nem sokat írnék, sok webes leírás szól róla. Nem eretnekség, és nem pusztán egy unsharp maszk. A csillagok alakja fotózás közben torzul, a légkör is erodálja, illetve a vezetési hibák is meglátszanak. A dekonvolúció eljárása ezen torzulásokat igyekszik visszaalakítani, ún. PSF csillag minták alapján képzett térkép segítségével. Alap unsharp maszk esetén nincs ilyen jellegű korrekció, például egy megnyúlt csillag alakja is megnyúlt marad, dekonvolúcióval bizonyos határig ez eltűntethető. Ez a határ tapasztalatom alapján kb. 1/3 méretű. Értsük úgy az 1/3-ot, a képre képzett csillag látszó átmérőjének 1/3-ával nyúlik meg egy irányba, avagy több irányba egyszerre. Ilyen esetekben a PSF görbe teteje még nem éri el az egyenest, tehát az eljárás után nem fog úgymond beesni a csillag. A dekonvolúció képzetesen egy szabálytalan amőba formában kiszórt homokkupac a földön, melyet addig söprögetünk, míg az kör alakba, jobban mondva kúphoz hasonló alakba nem rendeződik.

    A képre tekintve látható még sok kisebb, érdekes objektum is. Ezek közül azokat jelöltem az alábbi képen, melyek külön katalógusszámot is viselnek.

  • Sok apró érdekes objektum látszik a képen, nagyobb távcsöveknek valók
  • Az IC 2167 (IC 446, LBN898) egy 5x4 ívperces refleksziós köd, csillag csoport. Az NGC 2245 szintén refleksziós köd, fényét egy 11 magnitudó fényességű csillag kelti a csillagközi por és gázokon keresztül. Az NGC 2247 refleksziós ködöt a HD 259431 változó csillag fénye világítja meg a maga 8.72 magnitudós fényességével.

  • Élveztem a kép kidolgozását, igaz jobb lett volna, ha ez az anyag nem egy 150mm-es objektív, hanem például a 458-as newton asztrográffal készült volna. A részletekben való elmerülést viszont ellensúlyozta a fotón látható ködökről webes leírásokban lévő szövegek olvasgatása, melyeket csak szimplán itt lefordítva közölni nem volt kedvem. Helyette inkább az Aladin-t és a Simbad-ot faggattam, miféle objektumok vannak a szép területek mögött, melyek ezt így az égen láthatóvá tették. A képrészlet körbejárása után következő kidolgozás a HaRGB terület lesz, mely tartogat meglepetéseket, főként ami a 6x9 fokos látómezőben H-alfa morfológiaként látszik...

Vissza