IC 2169 - nem egy szép kép, de izgalmas a háttér

Nem véletlen a reflekszió kékes színe, fényes, jellemzően kékes színű csillagok fényét szórja szét a környékben lévő csillagközi por. Aladin szoftverbe betöltve afféle interkatív módon nézhetünk szét a ködben, környékén. A fényesebb csillagok:

HD 258749 -  9.9 magnitudó
HD 258853 -  8.84 magnitudó
V727 Mon -  kettős változócsillag 7.92, 10.25 magnitudó
HD 258686 -  kettőscsillag  9.35, 10.82 magnitudó

A kép színhelyességének ellenőrzésére is nagyon jó ez a szoftver, a kijelölt csillagok nevére kattintva a listázott táblázatban a Simbad portál jelenik meg, melyben máris látható a DSS felvételen annak képe, további adatokkal. További adatok... Ha nagyon perfekcionisták akarunk lenni, és az adott felvételen mindenhol reflekszió és/vagy emisszió van, akkor nehezen állítjuk be a korrekt fehéregyensúlyt. Vagy szemre, más képek alapján, vagy számolgathatunk. A Simbad-on lévő B-V színindexekből RGB értékeket képezhetünk konvertálással, melyek alapján utána a képünket korrigálhatjuk adott csillag vagy csillagok színére. Ha esetleg valakinek ismerősen hangzik a G2V kalibrálás, akkor ennek elve ugyanaz, de nem csak fehér színre, bármely csillagszínre lehet korrigálni. Ugyan szívesen elkalandozok az efféle egzakt meghatározások felé, de igen nyűgös módszer. Adott csillag színt beállítva, az ugyan jó lesz, perfektül jó, viszont azonnal előkerülnek a képen a begyűjtött gradiensek.  Tehát ezektől második lépésben meg kell mindenképp szabadulni, különben érdekes színekben fog pompázni az igen egzaktul kalibrált képünk.

Ha már elkalandozást említettem, kanyarodjunk vissza a képhez. Az alábbi képen a teljes látómező látható, nagyjából 6x9 fok, téglalappal jelölve a kivágás mértéke.

A kidolgozás során nem alkalmaztam élesítést. Régebben afféle alapművelet volt nekem például a dekonvolúció. Még a frissen sztekkelt, teljesen lineáris képen ezzel az eljárással jól lehetett élesíteni a részleteket, de hiába a Pixinsight dekonvolúció alapos rejekciója, mégis látszott, vagy mondjuk úgy én láttam a képeken ennek nyomát. úgy fest változik a fotós ízlése, ennél a képnél is kipróbáltam a megfelelő előkészítés után a PSF alak alapján a dekonvolúciót, de az eredmény inkább így ún. simán tetszett jobban. A dekonvolúció lényegéről nem sokat írnék, sok webes leírás szól róla. Nem eretnekség, és nem pusztán egy unsharp maszk. A csillagok alakja fotózás közben torzul, a légkör is erodálja, illetve a vezetési hibák is meglátszanak. A dekonvolúció eljárása ezen torzulásokat igyekszik visszaalakítani, ún. PSF csillag minták alapján képzett térkép segítségével. Alap unsharp maszk esetén nincs ilyen jellegű korrekció, például egy megnyúlt csillag alakja is megnyúlt marad, dekonvolúcióval bizonyos határig ez eltűntethető. Ez a határ tapasztalatom alapján kb. 1/3 méretű. értsük úgy az 1/3-ot, a képre képzett csillag látszó átmérőjének 1/3-ával nyúlik meg egy irányba, avagy több irányba egyszerre. Ilyen esetekben a PSF görbe teteje még nem éri el az egyenest, tehát az eljárás után nem fog úgymond beesni a csillag. A dekonvolúció képzetesen egy szabálytalan amőba formában kiszórt homokkupac a földön, melyet addig söprögetünk, míg az kör alakba, jobban mondva kúphoz hasonló alakba nem rendeződik.

A képre tekintve látható még sok kisebb, érdekes objektum is. Ezek közül azokat jelöltem az alábbi képen, melyek külön katalógusszámot is viselnek.

élveztem a kép kidolgozását, igaz jobb lett volna, ha ez az anyag nem egy 150mm-es objektív, hanem például a 458-as newton asztrográffal készült volna. A részletekben való elmerülést viszont ellensúlyozta a fotón látható ködökről webes leírásokban lévő szövegek olvasgatása, melyeket csak szimplán itt lefordítva közölni nem volt kedvem. Helyette inkább az Aladin-t és a Simbad-ot faggattam, miféle objektumok vannak a szép területek mögött, melyek ezt így az égen láthatóvá tették. A képrészlet körbejárása után következő kidolgozás a HaRGB terület lesz, mely tartogat meglepetéseket, főként ami a 6x9 fokos látómezőben H-alfa morfológiaként látszik...