-
12665 foltcsoport, protuberanciák
-
2017. július 08.
A mai napon a Nap észlelés egyfajta teszttel kellett volna hogy induljon. Kitaláltam, vagyis eszembe jutott, hogy a 2. csillagda 300/1200 newton távcsövével kipróbálom milyen képet is kapok a kitakarásmentes fényútban. Kíváncsi voltam erre már csak azért is, mert mostanság elég sokat foglalkoztatott az a tény, hogy a refraktorok a H-alfa vonalon eléggé vacak Strehl értékkel bírnak, diffrakció határoltság alatt. Ez persze a sok tényező közül csak egy, de saját szememmel akartam meggyőződni ennek hatásáról, fontosságáról. Az a 300-as newton lambda/10 főtükörrel, lambda/20-as segédtükörrel szerelt, mi mást is lehetne ettől jobbat találni H-alfa vonalra, jó össz-optikai minőségben. Elkezdtem a kitakarás mentes fényúthoz készíteni egy takaró lemezt. Mikor már készen volt, következett volna az ERF szűrő felszerelése, de sehogyan sem láttam ezt biztonságosnak. Ennek a newton távcsövemnek egy elég hosszú menetes alkatrésze tartja a segédtükrét, az ERF szűrőt legalább 50mm-re ki kellett volna emeljem, méreténél fogva persze hogy belelógott ebbe a csavarba. Még némi szerelés és vagdosás után ráuntam erre az egészre. Ráadásul a nyílás csak 110mm, vagy koppra szerelve maximum 115mm lett volna. Nem láttam még a végét, és a korrekt megoldást az egyébként elég nehéz ERF rögzítésére, inkább másba fogtam. Volt nem olyan régen, hogy a jól bevált ERF befogató saját gyártmány adaptert lecseréltem, próbáltam más távcsőhöz is illeszteni a Lunt-ot, át kellett alakítani. Inkább ezt alakítottam vissza, hogy ismét alkalmas legyen a 150-es refraktorhoz újra. A félsiker után viszont legalább ez a mostani napfolt csoport kárpótolt ami látványt illeti.
Kezdtem a sort a kontinuum képpel. Nem igazán lepett meg, hogy nem lett a végeredmény kellően részletes és éles, eléggé hullámzott már az élőkép is. Mivel a kamerán még egy nem túl régi teszt okán 8nm-es H-alfa szűrő volt, így kontinuumra is maradt a széles hidrogén vonal a zöldes Solar Continuum szűrő helyett.
Kontinuumban is - jobban mondva széles sávban - szép ez a napfolt, de h-alfa naptávcsővel rengeteg izgalmas morfológiát mutat.
Az előző kép inverzben. Ha már képészet-szépészet... érdekes ahogyan ez a foltcsoport inverzben egészen térbelinek látszik. Legalábbis szerintem. Néha, mikor eszembe jut, megnézek végeredmény képeket inverzben is, általában nem mutat sokkal másabbat, de itt ez a kép szerintem a foltcsoport egy eléggé más arca. Legalábbis ami egy egyszerű képet illet.
Az etalon elhangolásának segítségével ezen a képen kb. félúton lehetünk a kromoszférában. Régen vadásztam már Ellerman bombákra, most eszembe jutott. Nagyon érdekes volt számomra már az eléőkép is. Ráadásul a kb. 2 perces rögzítés időtartama alatt egy fényes, de apró Ellerman bomba épp úgymond a szemem láttára halványodott, és tűnt el. Ezekről egyébként is tudjuk, hogy eléggé tiszavirág életűek, nagyobb energiájú, de pár perces jelenségek csak. Vannak a képen fényes pontok, melyeket ha összevetjük a fenti első H-alfa képpel, láthatjuk, hogy azok - szerintem - nem Ellerman bombák, magasra nyúló, nagyobb energiájú erővoalak. De ha így nézzük, vannak fényes pontok, melyek egyértelműen a kromoszférán belül látszanak csak. Hozzáteszem, a két felvétel között direkt rövid időt hagytam, nem egészen 3 percnyi különbség van csak. A mélyebb rétegben a szép - afféle habos - morfológia eltűnik, viszont aktív területek teljesen más formát mutatnak.
A képen láthatóak vonalas részletek, de nem a wavelet technikák rombolásának hatásai, nem is használtam wavelet-et a feldoglozásnál. Lehetséges persze, hogy a dekonvolúció nyomai is ott vannak bennük, de ez alapvetően nem sokkal másképp nézett ki élőképen is. A nagy foltot elválasztó középső anyagáramra gondolok elsősorban.A kromoszféra átnézése után rendre mindig az expóidő feltekerése, és a perem átnézése következik. Első blikkre éppen egy szép nagy protuberanciát láttam az élőképen. Eléggé fényes volt, viszont szerkezete úgymond kompakt, nem láttam további expóidő növeléssel sem külső, távoli halvány vonalakat.
Nem sokkal arrébb mozgatva a látómezőt, az előzőnél kb. fele olyan halvány, de hatalmas, szálas protuberanciát találtam. élőképen is egyértelműen látszott, hogy ennek erővonalai még folytatódnak magasan a koronghoz képest.
Az előző kép, jobban felskálázva. Nem akartam HDR technikákkal, vagy görbékkel belepiszkálni a képbe, ne legyenek hamis fényesség arányok. Ezért ez a kép, a kihúzás után ugyan eltűnnek a protuberancia szálas részletei, cserébe viszont teljes morfológia térképet kapunk.
