-
BUÉK 2020 - AR12755
-
2020. január 01.
Mi Nap-fotósok senyvedünk jóideje a csökkent aktivitásban. Hónapok óta nincs igazán nagy napfolt a korongon, így nemcsak a fotoszférában, H-alfa naptávcsővel a kormoszférában sincsenek óriási kavargó morfológiák. Legutolsó Nap-képemet - még leírni is furcsa - június 9-én készítettem... Egyrészt az időbeosztásom is elhajtott még tavaly a hobbitól, de az előbb említett csökkent aktivitás sem volt túl inspiráló. Erre MCSE csoportban olvasom Iskum József posztját, keleti oldalon előkerült egy apró, de friss csoport. Mi sem jobb évindítás, poroljuk és pókhálózzuk le a naptávcsövet.
Ez az alacsony hőmérséklet lassan nem igazán kedvező már a hidrogén-alfa etalonoknak, így egy körben ezt le is szereltem, ezer éve nem észleltem és fotóztam már Napot kontinuumban, látható fény spektrumban. Természetesen szinte semmit nem nagyon találtam elsőre, de nagy nehezen előkerült a Herschell prizma, bele a kamera, még tíz percen belül a kábele is meglett, miután átszereltem a naptávcső kihuzat oldalát a prizma fogadásra. Motoros fókuszer sincs még ezen a kihuzaton, sebaj, a lelkesedés megvan, majd saccolunk.... Az, hogy a szűrőket lelepte a por, egy dolog, nem fújunk rá, eleve nem ilyen hidegben, sietni kell mert mindjárt elmegy a téma a házak között.
Nem számítottam jó eredményre, majdnem tíz percen át arra a kis ablakra vártam, mikor két tető között még a távcsővel éppen rá fogok látni a Napra. Sajnos a pillanatnyi készületlenség, az eszköz átszerelése, elvett annyi időt, hogy közben fátyolfelhők is úsztak már a Nap előtt, illetve helyzete is egyre rosszabb lett, alacsonyan jár egyébként is. A nagykép így eléggé kompromisszumos minőségű lett, de ennyi idő kihagyás után már ennek is nagyon örülök. No meg afféle apróságoknak, hogy többek között a rögtönzött fókuszeren az utolsó pár mm-en találtam legalább fókuszt is...
7500mm eredő fókusztávolsághoz azért ettől jobb körülmények, jobb légköri nyugodtság dukálna, de lesz majd olyan is.Az SDO képén bal oldalon alul látható az AR12755, már csak a mérete miatt is gondoltam így megmutatni.
Az észlelőablak egy január eleji délutánon...Ezen a képen talán jól látható, közel sem ideálisak a jó képhez a körülmények... A sorozat készítése közben készült, alacsony napjárás városi körülményekkel kombinálva.
Gondoltam kiszedem a sorozat legjobb képkockáját, ez még eddig nem jutott eszembe egyszer sem. Most egyrészt azért ugrott be, mert láttam az első képnél (a fenti 30db átlaga) élesebbet feldolgozás közben felvillanni, hiányoltam abból azt a fajta éles morfológiát. Rábízva a szoftverek algoritmusaira, csak a legjobb képkockát kimentettem az egyébként 6000-nél is több készült képkocka közül.
Látszik a nagyképen főleg, hogy a porszemek nyomai és egyes hibásabb pixelek itt még nem is átlagolódtak ki rendesen. Ezen a képkockán egyébként semmiféle élesítést nem alkalmaztam. Ami viszont nekem furcsa volt, szokatlan, a Nap korongjának peremén látszó hullámzás rajzolata. Ha ez egy H-alfa szűrős kép lenne, különösebben nem kapnám fel a fejem rajta, elvégre a szpikulák állandóan jelen vannak, hasonlóan néznek ki, de azok a kromoszféra részei, melyet egy kontinuumban készült képen, 8nm körüli áteresztés mellett, ráadásul zöld sávban biztosan nem lehet látni. Vagyis nem tudom, mert még nem láttam ilyen fotót.Fogalmam sincs hogy a következő gondolatok igazak lehetnek e, de idővel ez kiderül egy tőlem sokkal okosabb valaki révén, és akkor leírom a korrekciót ide. Tehát az a meredek feltételezésem akadt, de pusztán csak a kép láttán, hogy elképzelhető bizonyos körülmények között, hogy a látott fodrozódások és kiszögellések a korong szélén a granulák felszínei lehetnének talán? Van ebben a gondolatban két tényező, mely nekem most nem világos. Az exponálás ideje 0.245ms volt, nem tudom hogy ez kellően rövid e ahhoz, hogy a több mint 6000 képkocka közül legyen ez az egy akár, melynél nincs a seeingnek olyan erodáló komponense, mely azokat odarajzolhatta volna. Azt el tudom fogadni, hogy vannak olyan részletei, részei, melyek csak efféle képi-seeing elemek, de akkor ilyen nagyságban látni kellene a foltcsoport többi részében is elhúzásokat. Viszont ez az egy kockás kép ha a foltcsoportot nézzük, nekem nagyon hasonló morfológia a cikkben felső, 30 kocka átlagából kidolgozott képhez. Tehát ez az egyik kérdőjel...
A másik kérdőjel egyáltalán az, hogy vajon a Baader sztekkelt, zöldben 8nm szélességben áteresztő szűrővel fotózva, egyáltalán lehet e látni korong szélén granulák feletti mágneses mezők nyomait, egyáltalán azok vannak e és milyen magasak az áteresztés sávjában? Tehát ezt a képet kéretik fenntartással kezelni, míg ezt a fajta látványt valakivel meg nem erősíttetem, vagy meg nem cáfoltatom.
Minden esetre ennek az egyetlen kockának a részletessége kidolgozás és bármi élesítés nélkül sokkal jobb mint a 30db leválogatott legjobb kocka összegének részletessége, és itt elsősorban a foltcsoportra gondolok, nem is a felszínen látszó granulákra.Apró napfolt, ez a kép címe, és efféle méretekre mi napfotósok ezt szoktuk mondani. De az az apró jelző egészen más értelmezést kap, mikor Földünk méretét mutató, nagyjából pontosan arányos bolygóképet mellé tesszük. Nos, talán így már nem is annyira állja meg az apró jelző a helyét erre a napfoltra, ez egy gigászi méret!
Lustaságom okán, de nem is volt célom, nem forgattam be a képeimet a valós látható irányoknak megfelelően, talán majd legközelebb.
