• Androméda galaxis és magvidéke

  • 2014. december 29.
  • Androméda galaxis (M31)
    Andromeda
    Látszó méret:189.1x61.7 ívperc
    Távolság:2500 fényév
    Optika:300/1200 Orion Optics asztrográf
    Kamera:StarLight Xpress SXVR-H16 mono CCD
    Szűrők:Baader LRGB, H-alfa
    Expóidő:2,7 óra
    Egyéb eszközök:Fornax100, Mgen, Oag, Paracorr 2, Atik EFW-2
    Készült:2014-12-29
    Helyszín:Kiskunfélegyháza
  • Ezen az éjszakán a jó asztrofotóhoz egyetlen dolog volt csak meg, az elhatározás, és a felhőmentes ég. Infra műholdképeket nézegetve máris megértettem miért olyan világos az ég, hogy szinte újságot lehet olvasni, magas légkörben az egész országot beborító fátyol felhőzet volt jelen, komótosan gomolygott északről dél felé. A tervezett objektum fotózása így elég nehézkes lett volna, a légkör adta lehetőségekhez mérten ilyenkor minél fényesebb témát szoktam keresni.

  • Nézegetve a csillagtérképet, ismét bevillant, hogy miért is ne fotóznám meg ismét az Androméda galaxis magvidékét. RC-vel már annó ettől is rosszabb – keményen ködös – égen ugyan foglalkoztam vele. De az az anyag azért közel sem volt igazi, illetve már azon fotók feldolgozása közben elterveztem, hogy egyszer még H-alfa szűrővel is fogom a magvidéket fotózni. Az efféle fényes objektumok vagy fényesebb régiók úgy gondolom, hogy kompromisszum mentesen fotózhatók világosabb, holdfényes éjszakákon is, mivel kellő mennyiségű fotont lehet begyűjteni akár a fényesebb galaxismagokról, akár halmazokról, kettősökről, stb. Ami az expóidőt illeti, első körben meg kellett az ideális hosszt határozni ahhoz, hogy a lehető leghosszabban exponáljak, de a galaxis fényes magja egyértelműen ne égjen be. Köszönhetően a CCD hatalmas dinamikájának, a 6 perces expókon a mag legfényesebb része még nem érte el a telítettséget, 40.000 ADU értékkel (a max érték 65.000 ADU, afféle fényesség értékként is fel lehet fogni, megfelel a Photoshop hisztogram skálájának 255 értékének). H-alfa szűrővel a mag telítettségéhez kb. 10-szer annyi expóidőre van szükség az Androméda magján mint a színszűrőkkel, rövidebb expók arányai alapján tapasztaltam. 20 perces H-alfa felvételeket terveztem készíteni, ezen arányok alapján ezek bőven jók is lettek. Az RGB képek elkészülte után a fókuszáláskor már megérkeztek a vastag felhők, így a keskenysávú felvételeket csak másnap tudtam elkészíteni. A HDR maszkolás az előző fotónál sem igazán tetszett, igy inkább azt választottam, hogy egyre kevésbé kihúzott képeken (jobb oldalon) mutatom be inkább a magvidéket, egyre mélyebbre és közelebb ‘ásva a képen’. A kisképek Luminance rétege a jobb FWHM miatt a H-alfa szűrős képek, így szebben élesíthetőek (FWHM: félérték-szélesség pl. csillagon, minél kisebb, annál jobban különülnek el a részletek, annál ‘mély-részletesebb’ a fotó). A jobb oldali 3db részlet-képek kétszeres nagyításban mutatják a csillagkeletkezési régiókat (ha már Ha is van a képben, ezt gondoltam kiemelni elsősorban). A fő képet meghagytam teljes felbontásban, sajnáltam a sok részletet a kicsinyítés miatt veszendőbe menni. így jobban látszik a számtalan porfelhő, csillaghalmaz (sűrűsödő kékes részek), és csillagkeletkezési régiók (vörös csomók). A képek ún. (Ha-R)GB eljárással készültek, a szintetikus vörös csatorna egyfajta blendézéssel készül az R és a H-alfa szűrős képekből. Első körben az R és a Ha szűrők sávszélességével súlyozottan az R képből ki kell vonni a Ha képet (1.07R-0.07Ha), majd az eredeti R-t és a szintetikus Ha képet tetsző arányban (itt 0,6R+0,4Ha’) kell összeadni. Ezen túl persze sokféle módja van az összedolgozásnak, fotografikus módszerek is.

  • Egy régebbi Androméda galaxis fotóm.
    Optika:250/2000 GSO RC
    Kamera:StarLight Xpress SX-814 mono CCD
    Szűrők:Baader LRGB
    Expóidő:2,55 óra
    Egyéb eszközök:SkyWatcher eq6, Mgen, Oag, Atik EFW-2
    Készült:2014-10-31
    Helyszín:kiskunfélegyháza
  • Extra ramaty időben készült, ezen az éjszakán az írisz ködömhöz szerettem volna még fotózni, de esélytelen volt a masszív párán át. Gondoltam, keresek valami halmazt, és itt ugrott be, hogy az Androméda magjának még ködön keresztül is ‘van talán ereje’, lehet valami jobb SNR-t várni tőle. Nem sejtettem, hogy maszat, avagy valami poros régió is meglehet. Alapvetően csak tanulmánykép, jó égen biztosan visszatérek rá a részletek miatt. Alul a kisképben látható a kamera látómezeje, a türkizes téglalap. Még a CCD kemény dinamikáját is leizzasztotta ez a magvidék, nehézkes volt feldolgozni is, van rajta bőséggel HDR. A körülményeket tényleg úgy kell elképzelni, hogy még zenitben is teljesen látszott a vastag, leszálló köd, szerencsére homogénen.

Vissza